2015. október 5., hétfő

Time Challenge - ez az én formám ...


Mert  hogy majd minden nap írok, mi? 
Háhh! 


Szépen kezdődött a csütörtöki nap, ahogy szokott az lenni. Apucitól könnyes búcsú, elutazott 4 napra, majd jöhetett a reggeli kapkodás, öltözés, ovi, pékség, zöldséges (gyümölcsnap), meló, Excell, kiállítás, megafenevinnéelazegészet, majd nevetés, ebédidő. 
El is határoztam, hogy aznap, ha hazamegyek, akkor a Csillogó lakás tükrében vizsgálom meg, hogy a makulátlan fehér metlaki oltárán mit is áldoz fel a XXI. századi nő.

Na én semmit. Először is megkérdezném, hogy na ki az az idióta, akinek fehér taposója van otthon? Igen, én. Ki az az idióta, akinek fehér szőnyegei vannak otthon? Igen, én. Ki az az idióta, aki hosszú vörös hajjal, cipőben, pogácsatésztás kézzel szokott ott végigmenni egy nap harmadmagával azokon a korántsem csillogó kövecskéken? Igen! Én! 

No. A fentiek miatt néha tényleg el kell játszani otthon Hamupipőkét, de ez a nap nem a csütörtöki lett. 

Délben hazatángáztam az oviban /ovitól?/ lebetegedett gyerekkel, majd miután végignéztem rajta és a metlakin, nem volt kérdés a választás; egész nap összebújva meséztünk és rajzoltunk, szartunk a világra. Igen, csudajó kettesben és ezt hajlamos vagyok vagyok el-elfelejteni, mert mindig muszáj- na nem takarítani-, hanem írni, kicsit elmenni, dolgozni, húdefontos dolgokat elintézni,...... ilyenkor pedig látom, hogy ő a legfontosabb. Tényleg! 
Amikor csodálattal néz rád, amikor Te vagy neki minden, amikor lázasan esik a karjaid közé és Te csak nézed, hogy mennyit nőtt már. Hiszen csak most született .... 

Aznap délután eldöntöttem, hogy nem érdekel különösképpen semmi. Úgyis Ember nincs itthon, fenébe a háztartással, fenébe a munkával, fenébe mindennel.

Minden belefért a három napba: rajzmarathon otthon, barangolás a városban, közös sütés-főzés, mozizás, tornázás, közös nagy alvások, és megfizethetetlen, amikor hajnalban arra ébredsz, hogy a szádban van a lába. De nem baj, most valahogy nagyon jó ez is. 

Ez így ment minden nap. Bevallom és tudom, hogy gáz - de én nem főztem semmit. Rendeltünk, vagy nagyinál ebédeltünk. Nem akartam elvenni Tőle az időt. Az utolsó nap, mikor elmosogattam minden halmot és összepakolásztam, akkor is, inkább felkeltem hajnalban, hogy délelőtt már együtt gyúrjuk a csillivilli asztalon a tésztát.

Hogy ebben volt -e CHALLENGE? Igen, hónapokat pótoltunk be a lányommal kettesben.
Mi sínyli meg, ha 3-4 napig teszel rá a lakásra? TE! :)

Anamnézis: : A lányod egy csoda, minden percet élvezel vele és imádod, akkor is, ha néha lezsibbaszt!
Diagnózis: Barbie-fésű a segged alatt lefekvéskor, hajkupac és porcica a tükör alatt, teli-mosogató+kevés kiskanál kombináció, megspékelve a vetetlen ággyal, a teli szennyes tartóval és szemetessel.
Adaptáció: 4. napon hajnalban egyedül csinálsz meg mindent.

Fefine



2015. október 1., csütörtök

TIME - CHALLENGE Bevezető rész: Ez vagyok én!

Ha lenne olyan, hogy Fefinebook, akkor a profilom az alábbi lenne:


Neve: Fefine
Beosztás: 8 (hol több) órás alkalmazott
Háztartásra jutó férfi száma: 1
Háztartásra jutó gyerekszám: 1
Igaz barátok száma: korlátozott
Jó ismerősök száma: határtalan
Társadalmi felelősségvállalásban: aktív


A mai nappal kezdve szeretném nektek bemutatni azt a dilemmát, amivel hiszem, hogy nem csak én küzdök. Elcsépelt tudom, hogy felsoroljam, hogy egy Nő hány és hány szerepet tölt be nem hogy életében, hanem egy nap is akár, éppen ezért nem teszem. Minden nap fennakadok valamely területén az életnek, ahol éppen nem tudok megfelelni vagy a saját, vagy a környezet, vagy a szutykos társadalmi elvárásoknak. 

Vagy a háztartás fut, vagy nem vagyok elég jó Nő, vagy szaranya, vagy egy karrierista picsa, vagy a családjáért mást semmibe vevő majom, vagy a Facebook-on csüngő hülyegyerek, vagy konyhatündér, vagy azt kapom, hogy "hú hogy csinálod, nekem is ilyen gyerek kell".... ,- hadd ne soroljam....

De egy tutihétszentség, hogy valami mindig kárt szenved. Ezt pedig nem lehet elsinkófálni, így elhatároztam, hogy a mai naptól leírom nektek azt, amit Ti is minden egyes nap éreztek és átéltek. Leírom azt, amit nagyanyáinknak nem kellett átélnie, mert a többgenerációs "kánaánban" ki tudták osztani egymás között azokat a feladatokat, amiket nekünk egyedül kell megoldanunk a munka mellett.
( Mielőtt azt mondjátok, hogy költözzek össze anyámmal, ki kell hogy jelentsem, inkább fusson a konyha ... )
Leírom azt, hogy mennyire tudja vagy nem egy tök átlag Nő megvalósítani magát a mindennapokban és hogy ezzel szemben hol is veszik el a sokaság között. 
Stílus: nagyjából ilyen. 
Bejegyzések száma: napi egy, - de lehet, hogy néha megcsúszom a fentiek okán .... 
Kérés: szólj be, írd le, hogy te hogyan csinálod, vagy nálad mi a helyzet!- attól, hogy itt én írok, nem én vagyok az etalon .... sőt! Tanítsatok!

Akkor a mai nappal induljon a TIME CHALLENGE A'LA FEFINE 

Jó szórakozást, jó botránkozást .... vagy ami jól esik ....





2015. augusztus 27., csütörtök

Szünidei kitekintő Anyu módra

Emlékeztek még a május-júniusra? ................. Én nem.

Volt egy évzáró, a gyerekek tök cukik voltak, könnycsepp  folyt anyák napján, cuki ajándékokat kaptak a kopogós cipők zsivaja közepette, a ballagóknak színes cerka jutott, az ott maradóknak csoki-ropi- rágógumi. Repült a csokor az óvó néninek a évi munkájáért,- remélem, egyszer én is kapok érte, de hát ez erre nem társadalmi elvárás.

Aztán azt hiszed, változik valami, de nem. Te mész tovább dolgozni, az ovi sem zár be hétfőtől, ügyelet van, vagy Mami van,- max. a logisztika módosul. Persze kiveszed a szabit, jól jönnek a hosszú hétvégék, de valahogy nem a legjobb. Visszasírod a középsulis időt, amit akkor úgy elfecséreltél, hiszen most mennyivel jobban tudnád hasznosítani: a gyerekkel bandáznál, meglátogatnád az ezer éve nem látott barátnőd a munkahelyén a kedvenc kapucsínójával, apucival csapnátok pár romantikus estét, megnéznéd azt a filmet, amin végül minden este elalszol a kimerültségtől és közben a mackóddal a kezedben dögönyöznéd a kis fürtöst, aki most mással tölti a napsütéses napokat.

Elmondanád neki, hogy nem azért nem vagy ott, mert nem akarsz, elmondanád, hogy tök jó lenne, ha veled ülhetne az irodában.

De nem teszed.

A Manócskához a bringával, mókával övezett nyári napokon Te ugyanolyan kifacsartan érsz haza és azt veszed észre, hogy a tornacsuka kicsi, az edző cipő kicsi, a zárt cipő szorít, a pulcsinak rövid az ujja, a gatya a bokáig ér és mikor a tanítónéni a kezedbe nyomja a szükséges listát csak ülsz. Karikás szemmel bevásárolsz a tecsóban, ahol minden olyan pocsék minőségű, hogy végül egyesével szerzed be inkább a csomagot, miközben a kocsiba tankolsz egy újabb adagot és hazamész főzni. 
Megígéred, hogy megkaphatja a rózsaszín Nike csukát, nehogy már neki ne legyen. Belekortyolsz a kávéba, majd a szombat egy őrült bevásárlással telik, hiszen másnapra nem hagyhatod, bár reméled, hogy néhány bevásárlóközpont a tanítás előtti napra használja fel a szabad vasárnapját. 
No comment….

Nőtt 10 centit a tökmag, aki ha ránézel, már inkább tökfej.

Csak úgy elröpült a két-három hónap. Azt látni a kreatív oldalakon, hogy már posztolgatják, hogy mikor esz aktuális a karácsonyi kézműves cuccok megosztogatása.



Őrület … és nem vársz semmi mást, mint hogy neked is legyen egy kis nyári szüneted, hogy azt a felhőtlenséget érezd, amit egykor nem értékeltél, és amire akkor a Te szüleid is biztosan vágytak!

2015. augusztus 25., kedd

Beszélj a gyerekkel!

A napokban szerencsém volt együtt tölteni két csodás napot egy kis nagylánnyal, vagy nagy kislánnyal,- ez ma már annyira meghatározatlan. 

Ha ránézek a mai 12-15 éves lányokra, akkor soha nem tudom eldönteni, hogy azontúl, hogy kamasz, mit is engedhetek meg magamnak. Ma már a 13 éves is 18 évesnek néz ki ( persze mindig van kivétel) - de akkora a nyomás a suliban a gyerekek között, hogy az idő előrehaladtával valahogy elvesznek a nőcis kinézet és a gyermeki ártatlanság kereszttüzében.


Virág 13 éves, kb. 180 centi, csodaszép arccal, gyönyörű hajzuhataggal, egzotikus ajkakkal. Adottságai végett, ha akarnánk sem tudnánk a gyermekosztályról öltöztetni, így a ruhái is azt sugallják, már nem vagyok gyerek. Az srácok megnézik az utcán, a lányok összesúgnak a háta mögött, a nők is méregetik, ahogy végigmegyünk az utcán. Jön egy helyes "ivarérett" pasi és megnézi, kacsint rá. Virág zavarba jön, nem tud ezzel mit kezdeni. 


Nézem a kortársait ( oké, csak találgatok, hogy ki-hány éves lehet kb.) és azt látom, hogy már mindenki vagy plázacica műcuccokkal, vagy kivarrt fekete hajú tetkóval, vagy alterek cigivel. Tudom, általánosítás, de komolyan,- ez az átlag. 

Az éjszakát átbeszéltük családról, fiúkról, suliról, dilemmákról és rájövök, hogy a szépsége az ártatlanságából (is) fakad. Érdeklik a fiúk, de nincs tisztában a járással-kapcsolattal-szerelemmel-szexszel kapcsolatos dolgokkal. Szereti a romantikus filmeket, (sajnos) sokat látott is már, de nem érti. 
A legfontosabb számára a család ... de nem tud velük mit kezdeni. Szeretne kitűnni, szeretne figyelmet, szeretne beszélni és megnyilvánulni, de nem tud. Nem tudja, hogy kell beszélgetni, beszélgetést kezdeményezni, megnyílni, elmesélni, megkérdezni.
Így a figyelem is kevés, a minőségi idő is kevés. 
Nem szereti a mozit, a közös filmes estéket, nem értékeli a mai modern ajándékokat.

Kérdésemre, hogy mi számít, csak annyit mondott, szeretném, ha figyelnének rám. Beszélgetni szeretnék,- mint most! Szeretném, ha akkor kaphatnék figyelmet, amikor kérem, és nem akkor, amikor sorra kerülök a film-Internet-munka-főzés- háztartás sokszögében. Neki nem kell laptop, elég a telefonja. Ő csak sétálni szeretne egy fagyival a napsütésben,- csak ne legyen olyan nagyon meleg.

Virág kérdez, én igyekszem válaszokat adni. Hirtelen a "modellből" egy kanapén, mackóval kezében kucorodó kislány lesz, aki hajnalban még mindig tág szemekkel élvezi azt a rázúduló energiát és

figyelmet, amit adok. Hirtelen én is kamasszá válok, amikor a régi szerelmeimről mesélek neki és elpirulok, amikor az első csókomról beszélek. 

Fura kapocs ez közöttünk és közben azon mélázom, hogy a lányommal is ilyen lesz a kapcsolatom, ha felnő. Csak remélem, hogy nem felejtem el benne a gyermeket látni. 

Hogy miért is mesélem ezt el nektek? 

A tanulság számomra az, hogy elfelejtjük, hogy a cuki dizájner ruhákba öltöztetett, Facebook-on posztolt nagylányok, igazából GYERMEKEK, gyermek lélekkel. Olyan kis lelkek, akik nem tudnak mit kezdeni azzal az anomáliával, amit a környezetük nyom rá és azzal a tapasztalatlansággal, és gyermeki ártatlansággal, ami bennük van. 

Beszélj vele! Beszélj a gyerekkel sokat! 


Ne azt kérdezd, hogy mi volt a suliban, hogy mi volt az ebéd? Ne azt kérdezd, hogy mit csinált ma! 
Mesélj neki magadról, mesélj neki történeteket a te életedből, ami beindítja nála a hangyát és beenged a saját világába és megismered Őt, a mindennapjait, a gondolatait! 

Hidd el, csodás élmény lesz, és közben te is fiatalodsz!

Beszélj a gyerekkel, hogy gyerek maradjon, hogy ne melletted, hanem Veled  maradjon! Ez a közös érdeketek! 

Fefine

2015. augusztus 20., csütörtök

Rád várva ...

Miért nem jön a baba, amikor mi szeretnénk? Mi az oka a véletlenek-nek, a pont most-oknak és az újabb és újabb akadályoknak?
Számos írás szól arról, hogy milyen lelki okai és milyen testi akadályai lehetnek annak, ha valakinél nem jön a baba. Mi is számtalan okokat hallunk nap, mint nap.
Viszont most nézzünk is egy kicsit a lelki oldala mögé.

Anyuci és Apuci,- ha minden is klappol, egészségesek, pont "jókor vannak jó helyen, jó időben", akkor is csak 25-30% esély van arra, hogy a kis Prücsök megfogan. Ez a szám csökken a kor előrehaladtával, az egészségi állapottal és számtalan tényezővel még.

Ma Magyarországon megközelítőleg a párok 15-20%- a küzd meddőséggel. Nem a legjobb hír, nem a legjobb szám :(

De esély mindig van. Ha már 1 éve nem sikerül a  teherbe esned, vagy egészségügyi problémákat észlelünk, akkor érdemes orvoshoz fordulni, aki speciális megoldási javaslatokkal láthat el minket.

Ha egészségügyileg minden rendben mindkettőtöknél, akkor jöhetnek a lelki okok:

Amit görcsösen akarunk, nehezen kapjuk meg: engedd el a görcsöket, ahhoz, hogy befogadóvá válj, hiszen 9 hónapra otthont teremtesz valakinek,- ezt mégis, hogy szeretnéd elérni feszült állapotban?

Nőként élsz? A mai világban a nők egyre több férfi szerepet vesznek fel magukra. Anyagiak hajszolása, rohanás, egyik ügyet intézzük a másik után, megszereljük a mosógépet, intézzük a cég ügyeit, támogatjuk a rokonokat, az elesetteket. Ha nem válsz NŐvé, ha nem adod át magad az érzésnek, hogy anya légy, akkor a saját dolgod nehezíted meg!

Fontos a karriered? Persze, hogy fontos, hiszen annyira megdolgoztál érte. Annyi vért és verejtéket, annyi átsírt éjszakát áldoztál érte, hogy most ott légy. Fogadjunk, azon gondolkozol már a babatervezéskor, hogy mikor mész vissza, hogy pótolható leszel-e és hogy melyik kollegina fog hirtelen lecsapni a székedre..... Ugye igazam van? Akkor most vegyél egy nagy levegőt. Gondold át, hogy kik vannak a segítségedre, beszélj olyan dolgozó nőkkel, akiknek vannak gyermekeik és add át magad az érzésnek, hogy minden rendben lesz és Te is meg tudod majd csinálni. A baba nem egy projekt, nem egy csatolt fájl. Ő nem munka!

Milyen anya leszel? Hát milyen? Neki a legjobb! A sikertelenség oka lehet az is, hogy félsz ettől az új szereptől, hogy az jár a fejedben folyton, hogy nem leszel rá alkalmas! Olyan anyává fogsz válni, amilyenné Te teszed magad. Ne riasszon el egy rossz szülői minta, a szomszéd üvöltözése. Te más vagy!

Párkapcsolat. Biztosan, hogy Ő az a férfi, akinek szülni szeretnél? Minden rendben kettőtök között? Ha vannak olyan érzéseid, amiket lefojtasz magadban a pároddal kapcsolatban, az lehet az oka annak, hogy nem érkezik a baba.

Az előző is megkínzott? A rossz tapasztalat az első gyermekkel való terhesség, vagy a szülés folyamán szintén ültethetnek beléd blokkokat. Keress fel egy pszichológust, kineziológust, beszélj sokat erről a férjeddel, a barátaiddal! Hidd el, minden rendben lesz!


Gondold át ezeket, majd babára fel  ! :)

Fefine


2015. augusztus 19., szerda

Egyen ingyen a gyerek az oviban!

A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § 5. bekezdésének a) pontja szerinti ingyenes óvodai és bölcsődei étkeztetés biztosítására vonatkozó, 2015. szeptember 1. napjától hatályos szabályai alapján az óvodai ingyenes étkezéshez szükséges szülői nyilatkozat csak az átadást követő naptól biztosít ingyenességet, így fontos, hogy lehetőleg augusztus 31- ig juttassátok el az oviba a lenti linken elérhető nyilatkozatot! 


Ha nem tudod letölteni, írj
a fefine.fefine@gmail.com email címre és elküldjük neked!

Sok szépet! 

Fefine

2015. augusztus 8., szombat

Minden, ami jóga ... velünk : )

Ma már divat jógázni. Jóga fajták tömkelegébe botlik bele az ember lánya nap, mint nap. A saját bőrünkön tudjuk, hogy áldásos hatásai vannak, azonban azzal is tisztában vagyunk, hogy sokak számára nem elérhető. 

Ezért vagyunk mi és ezért is várjuk oly' nagyon többek között a szeptembert; hogy együtt jógázhassunk Veletek és Csillával. Ahogy a Vele készült interjúban olvashattátok, jógaoktató is. 

Olvassátok szeretettel sorait a jógáról, ami több, mint mozgásfajta, hiszen egyben életstílus is!

"A jóga a test-szellem-lélek hármas egységét, harmóniáját teremti meg számunkra a mindennapokban! Tudjuk, a mozgás, a szellemi és a lelki munka mindegyike ugyanolyan fontos az egészséges, teljes élet megéléséhez. Hogy ebben hogyan tud segíteni a jóga? A jóga nem más, mint a test pszichológiája. Minden ászana kivitelezésével a test üzen. Megüzeni, hogy hol vannak bennünk blokkok, azok mely területeket, csakrákat érintenek. 
A jóga önmegismerésre, befelé figyelésre sarkall, így olyan, mint egy fajta terápia. Idővel stabilizálja a pszichikumot, s ebből fakadóan a pozitív létélményt, az örömmel áthatott életszeretetet ébreszti fel bennünk. 
Feltárja az értelmi hatások és a szervezet közötti viszonyt. Felszabadít a ps
zichés feszültségek a hétköznapi élet sablonjaiból. Hatására megváltozik a közvetlen és a közvetett környezetével való viszonyunk.
Testi szinten: A váz- és izomrendszer a belső szervekre, a hormonműködésre, az idegrendszerre, az érzékszervek munkájára hat, mely által szolgálja az energia létrejöttét, felerősödését és áramlását. A megfelelően funkcionáló szervek, szervrendszerek által a teljes egészség létrehozása, megerősítése, állandósítása megy végbe, nő a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, erős állóképes, harmonikus, tevékenységben ügyes, koordinált test alakul ki. 

Szellemi szinten: Kialakult az értelemvezéreltség, a céltudatos, önszabályozó életstílus. A szellemi működések, az érzelmi erők fokozódnak, úgy mint: észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, kreativitás, logikus, érzelmek által nem befolyásolt gondolkodás. A fogalmakat, szituációkat könnyebben átlátjuk, az összefüggéseket könnyebben megértjük, az életben való eligazodásunk megjavul. "

Csilla hetente több alkalommal oktat jógát. Az elmúlt évek bebizonyították, tapasztalatai alapján úgy véli, hogy jógázni bárki képes. Számára a legcsodálatosabb élmény, amikor lány-anya-nagymama, három generáció jógázik együtt. 

"Öröm számomra, ahogy hétről-hétre látom a fejlődést, a gyógyulást. A legnagyobb kincs az, amikor fénytől ragyogó, boldog szempárokat látok a foglalkozások végén." 


Pap Csilla, Fefine