Szerettem, hogy az a Kislány lehettem, akit felemelt az égbe az apukája és azt mondta, hogy én vagyok a legszebb.
Szerettem, hogy az a Kamasz lehettem, akinek az anyukája besüti a haját az első bálra és a zöld szememhez kisminkelhettem magam otthon szemhéjfestékkel.
Szerettem, hogy az a Kamasz lehettem, aki megvehette az első púderét és eljátszhattam a tükör előtt, hogy már igazi Nő vagyok, aki azt faraghat magából, akit csak akar.
Szerettem Nagylányként az első bókókat és elismerő pillantásokat.
Szerettem Nagylányként az első ügyetlen csókot, az első felnőtt éjszakát.
Szerettem, ahogy tapasztalok, a csalódását, a veszekedést, ahogy több lettem tőle és erősebb és okosabb.
Szeretem, hogy az a Nő lehetek melletted, aki lenni akartam.
Szeretem, hogy az a Nő lehetek, aki két lábbal állhat a földön.
Szeretem, hogy az a Nő lehetek, aki szárnyalhat, ameddig csak a képzelete viszi.
Szeretem, hogy az a Nő lehetek, aki tudja, milyen szeretve lenni.
Szeretem, hogy olyan Nő lehetek, aki tudja, milyen Anyának lenni.
Szeretem, hogy olyan Nő lehetek, akinek mondták már, te vagy a legjobb anya a világon.
Szeretem, hogy olyan Nő lehetek, aki családban él.
Szeretem, hogy olyan Nő lehetek, aki tudja, mit akar.
Szeretem, hogy olyan Nő lehetek, aki más Nőkkel dolgozhat együtt.
Szeretem, ahogy a hajam lobog a szélben.
Boldog vagyok, hogy Nő vagyok!
Fefine
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése